A divat egyszerű ösztönökre épít, aki vadul divatozik, nem bonyolultabb értékek mentén teszi ezt, mint bármelyik falkában élő állat. Gondosan megválasztott öltözékünkkel kifejezhetjük egy adott csoporthoz tartozásunkat, vagy a vágyat, hogy oda szeretnénk tartozni, és világgá kürtölhetjük jólértesültségünket, tudjuk, mi a menő. Aki azt hiszi,lehet anarchista, és tesz az egészre, az se marad ki a játékból, legfeljebb ő azt üzeni: leszarom, bár talán ezt a legnehezebb meggyőzően végrehajtani, a többihez csak pénz kell.
Legegyszerűbb példa a zenekaros póló, de az sem mindig. Kerülhet véletlenszerűen valakire játszósnak, mert láttam már Slipknot pólóban dolgozni böllért, de ezek már nagyon mély balkáni csavarok, csak az érti, akinek az Egy tökéletes nap nem teljesen idegen.
Miért fontos a divatmárka?
Mert pénz. A márkajelzéssel lehet összekötni a luxusterméket (elérhetetlen ruházat) a tömegtermékkel (parfüm). Chanel estélyid sose lesz, parfümöd simán lehet, de a parfümöt az estélyi miatt veszed meg te, és még sokan mások.
A márkajelzéshez lehet kötni jellegzetes részleteket, megoldásokat és ezeket le is lehet védetni. A márkajelzéshez kötött megfelelő jellegzetességek pedig hűségessé teszik a fogyasztót.
Mióta van látható helyen márkajelzés?
A márkajelzéshez márka, a márkához tervező kell, az első divatházakat a 19. században alapították. Az egyik közismert első, és a márkajelzést kihasználó vállalat a Levi Strauss and Co.
A feltűnő helyekre pakolt, és látható méretű logók a nyolcvanas években robbantak be a Nike, és a Just do it szlogen hathatós segítségével.
A Just do it eredete
Let's do it - Gary Gilmore sortűzzel kivégzett gyilkos elhíresült utolsó mondata volt ez a kivégzés előtt, ebből pattant ki a Just do it egy Nike reklámfilmre ötletelés során. Maga a reklám, itt pedig végignézheted a szlogen és a Nike reklámok evolúcióját napjainkig. Air Jordan, ki emlékszik?
Kinek jut eszébe logókkal telenyomni egy szövetet?
A Vuitton logót a két összefonódó betűvel és a stilizált virágokkal 1896-ban tervezte Louis Vuitton fia, Georges Vuitton, hogy megkülönböztető jelzést rakjon a táska-, és bőrönd kollekcióra.
A logó a 21. század elején szabadult el, Takashi Murakami közreműködésével megszületett az első újraértelmezés, a cseresznyevirágos rózsaszín modell.:
Azóta elszabadultak az indulatok, a minta volt már mindenen és minden színben, arányban, felületen és kiegészítő motívumokkal.
Ki viseli?
Egy kutatás azt vizsgálta, hogyan ítélünk meg különböző márkákat viselő személyeket. A kísérletben az alanyok logózott luxusterméket, logózott nem luxusterméket és egyáltalán nem logózott ruhákat viseltek, és különböző helyzetekben vizsgálták, hogyan viselkednek velük a többiek.
Egy másik kísérletben ugyanaz a nő ugyanazt a fehér pólót viselte luxusmárka logójával, nem luxusmárka logójával és logó nélkül. A képek a márkajelzéseket leszámítva egyformák voltak, az alanyoknak pedig a nő megbízhatóságát, anyagi körülményeit... stb. kellett megítélni.
A logózott luxusterméket viselőket minden esetben előnyben részesítették a megfigyelők. A kutatók ezt a costly signaling (költséges jelzés) elmélettel magyarázzák, a logózott drága holmik növelik a viselő státuszát, hiszen láthatóan megengedheti magának a drága holmit. A kutatók kiemelték, ez csak akkor működik, ha a logó egyértelműen látszik, és ha a megfigyelő ismeri a logót.
A logózott luxustermék vissza is üthet. A jómódúak hajlamosak visszafogottan kezelni a vagyoni kérdéseket, pláne kinyilatkoztatást, a látványos megmutatkozásokat ízléstelennek tartják, nem élnek ilyen eszközökkel.
Az akármilyen formában feltűnő ruházat a csórók lehetősége arra, hogy másokat meggyőzzenek arról, ők valakik. A középosztály minél jobb autóval igyekszik lenyűgözni a szomszédot, a felső középosztály tagjai utaznak, és ezzel hakniznak, és ezek a lehetőségeikhez képest túl drága erőlködések mindannyiukat bebetonozza a helyére, mert nem értékálló dolgokra költenek a lehetőségeikhez képest túl sokat.
A mocskosul gazdagok általában építenek valamit.
