5 + 1 finn okosság, amit eltanulhatunk tőlük

5 + 1 finn okosság, amit eltanulhatunk tőlük

Nálunk kevéssé ismert, rendkívül hasznos háztartási tippek.

Mosogatókefe (tiskiharja)

Az első tétel nem teljesen ismeretlen azok előtt, akik némileg járatosak az egyik legnépszerűtlenebb háztartási munkában. Különösen a '80-as, '90-es években fordult elő, de aztán egyszer csak eltűnt a konyhákból és a köztudatból is, pedig praktikus. Segítségével gumikesztyű nélkül is mosogathatunk, mégsem irritálja kezünket a mosogatószer. Forróbb vizet lehet használni, ami hatékonyabb mosást tesz lehetővé. Feketemosogatásnál nagy segítség, mert nem kell megmártóznunk a serpenyőkről, fazekakról leázott zsírban és ételmaradékban.

Szárítószekrény (kuivauskaappi)

A finnek legnagyobb csodálkozására ez az egyszerű megoldás egyáltalán nem elterjedt Európában, leginkább csak Skandináviában ismerik. A lényege, hogy a pultra kitett rongy, vagy a mosogató mellé felállított állványzat helyet a mosogató fölé, a konyhaszekrénybe beépített szárítópolcokon száríthatjuk az edényeket. Előnye többek között, hogy nem kell eltörölni őket, még sincsenek szem előtt. Egy tíz személyes karácsonyi vacsora összes edénye nem fér el benne, de egy pár vagy egy három-négy tagú család akár folyamatosan itt tárolhatja nap, mint nap használt edényeit (kedvenc bögre), evőeszközeit (babaetető kanál). Garzonok kis konyháiba különösen ajánlott.

WC-zuhany (persesuihku, pillupuhelin)

A rendszerváltás utáni gazdagodási hullámban a szauna (még visszatérünk rá) és a beépített grill mellett nagy divatja volta bidének, amit jobb esetben nem használtak, rosszabb esetben pedig pissoirként funkcionált. Pedig nem hülyeség öv alatti tisztálkodási lehetőséget biztosítani, különösen a fürdőszobától különválasztott vécében. A finneknél alapvető, még a vonatvécékben is. Ezt is praktikusan, helytakarékosan és viszonylag olcsón oldották meg: a vécé mellé elhelyeznek egy kis méretű hideg-melegvizes kézi zuhanyt, szappant, és minden családtagnak (és a vendégeknek) egy-egy törölközőt. A vécé kitakarításához és felmosóvödör megtöltésére is használható.

Sajtszeleteleő (juudtohöylä)

Ez talán a lista legelterjedtebb tétele, mégis statisztikailag elhanyagolható számban fordul elő a magyar háztartásokban. A finn szó tükörfordításban "sajtgyalut" jelent, ami jobban kifejezi az eszköz működési elvét. Lényegében úgy működik, mint egy gyalu, csak sajtra lett tervezve: egyforma vastagságú és szélességű szeleteket hasít le a tömbsajtból. Különösebb előképzettség nélkül is szép sajtszeleteket lehet vele vágni, és egyáltalán nem veszélyes, így egy nagyobb gyerek is használhatja. A finnek, a svédek és a norvégok között továbbra is vita folyik afelől, hogy melyik nép fia vagy lánya találta fel ezt az eszközt. Magyarországon az IKEÁ-ban vásárolhatunk jó minőségű sajtszeletelőt.

Padlólehúzó (lattialastin/suihkukuivain)

Örök vita alapja valószínűleg a világ minden népének egy háztartásban élő tagjai között, hogy ki és miért árasztotta el a fürdőszobát. Talán csak a finnek azok, akik ezt a vitát egy ötletes eszközzel zárták rövidre, mivel ezzel olyan könnyű feltörölni, hogy nincs értelme a veszekedésnek (amit ők amúgy is ritkán szoktak). Az eszközt úgy kell elképzelni, mint egy szélesebb, hosszú nyelű autóablakmosógumi. Egy finn, legyen akármilyen szertelen a zuhanyzásban, ezzel könnyedén az összefolyóba (ami nálunk sajnos szintén egyre ritkább) húzhat akár több liter szétfröcskölt vizet. Hozzátartozik a dologhoz, hogy a finneknél ennek köszönhetően nincs is zuhanytálca, legfeljebb egy függöny. Külön érdekesség a fix hőmérsékeltre állítható csap, amivel nem fogjuk magunkat leforrázni soha, vagy nem ér minket hideg zuhanyként a hideg zuhany. Csak szauna után...

+ 1 Szauna (sauna - tietenkin)

Az extra pontunk valószínűleg az első dolog, ami az olvasónak eszébe jut, ha a finnek kerülnek szóba, ráadásul szaunát Magyarországon is gyakran találni (már nem csak az újgazdagok túlméretezett házaiban, mint a '90-es években). Sok magyar rendszeresen szaunázik, és egyre többen csinálják jól, mégis fontos róla szót ejtenünk. Sokan nem mernek szaunázni, mert nem tudják mi az és miért jó. Sokan szaunáznak, de inkább csak valami egészséges szenvedésként élik át, nem élvezik. Ennek oka, hogy a legtöbben túl sokáig ülnek a nem elég meleg és túl száraz szaunában, utána pedig meleg vagy legalábbis langyos vízzel zuhanyoznak le. A helyes menetrend a következő: 5-10 vagy max 15 perc egy legalább 70-80 fokos szaunában (a 60 fokot a finnek beszélgetős hőmérsékeltnek tartják), és természetesen vizet is kell dobni a kövekre (kiukaat), hogy felszálljon a gőz (löyly), ami a finnek szerint maga a szauna lelke. Keménynek hangzik, de igazából sokkal jobb így szaunázni, mint egy középforró, száraz helyiségben kókadozni fél órán keresztül. A jó érzés kulcsa azonban a szauna után kezdődik csak: lehetőség szerint fejünk búbjáig merüljünk el a 4 fokos tengerbe vagy tóba, de ha az nincs kéznél, akkor 10-12 fokos víz is megteszi egy dézsában vagy kádban, de akár egy hideg zuhany is megteszi. Lehet, hogy ijesztőnek hangzik, de ez a forró-hideg kezelés nem csak egészséges, de instant boldoggá teszi az embert az így felszabaduló örömhormonok által. Szóval vegyünk egy nagy levegőt, és forró testtel merüljünk alá a hideg vízbe. Megéri! Öt és fél millió finn nem tévedhet.

  • 2022.11.24

Szia uram, falu 260 ezer euróért? Érdekel?

Ennyiért Budapesten egy jobb lakást lehet venni.

  • 2022.03.26

Hogyan keressünk elveszett tárgyakat?

Az első és legfontosabb: ne pánikolj!

  • 2022.03.22

Mit csinálj, ha megöl az éhség fogyókúra alatt?

Fogyni csak kalóriadeficittel lehet, az pedig elkerülhetetlenné teszi az éhséget. Pár tipp a szenvedés enyhítésére.