Hogyan ne vigyünk haza kullancsot?

A veszélyek

A kullancs (hazánkban elsősorban a közönséges kullancs faj) által terjesztett két legfontosabb emberi betegség a Lyme-kór és a vírusos kullancsencephalitis azaz agyhártyagyulladás. Ezekről részletesen az Országos Epidemológiai Központ oldalán lehet olvasni történeti áttekintést. A vírusos agyhártyagyulladás ellen van védőoltás, a Lyme-kórt okozó baktérium ellen nincs.

Mindkét megbetegedés igazolt esetszáma növekedett 1998-2008 között.

"A fentieknél ritkább, szintén kullancsok által közvetített betegség a humán babesiosis, a humán monocytás ehrlichiosis, a humán granulocytás anaplasmosis, a tibola, a krími-kongói vérzéses láz, valamint a tularémia, amelyekről további részletek az oldalon alul található link letöltésével olvashatók."

A Lyme-kórt egy baktérium okozza, így antibiotikummal gyógyítható. A Lyme-kór felismerése, amennyiben nem vesszük észre a kullancscsípést, tehát nem tudunk róla, a szerteágazó tünetek miatt nehézkes, a csípés helyén kialakuló Lyme-folt nem mindig jelentkezik, a kullancsnak nem kell bennünk töltenie hosszú időt, hogy megfertőzzön. 

Amennyiben világos, hogy volt bennünk kullancs, magát a kiszedett kullancsot is be lehet laborokba küldeni vizsgálatra, az eredmény nem diagnosztikus érvényű, magyarul értelme mérsékelt, hiszen még a tiszta kullancs se jelenti azt hogy nem fertőzött meg, a fertőzött kullancs pedig nem feltétlenül fertőzött meg.

A vérteszttel érdemes foglalkozni, ezzel kapcsolatban mindenki keresse fel kezelőorvosát.

Alulról kell védekezni

Kullancsirtás nincs hazánkban, erre ne számítsunk.

Még mindig él a tévhit, hogy a kullancs a lombkoronából ugrik a nyakunkba. Nem. Idézem az Epinfót, az OEK hírlevelét, hogyan vadászik a kullancs:

"A megfelelő gazdaszervezetet jellegzetes viselkedéssel, ún. kereső aktivitással próbálják becserkészni. Ilyenkor a kullancs kimászik a növényzetre és a levél, fűszál végén hátsó lábaival megkapaszkodik úgy, hogy első pár lábának lábfeji részén lévő kémiai érzékszervét (Haller-féle szerv) a magasba tartja, és az arra járó megfelelő gazdaszervezet tollazatára, bundájára, ruházatára pillanatszerűen kapaszkodik fel."

Nincs ugrálás. Ezért kockázatos a susnyásban könnyíteni magunkon, mert addig pont megmássza a bokánkat.

Tehát próbáljuk elzárni az utat alulról felfelé:

• ne guggoljunk susnyásban
• ne üljünk le a susnyásban
• zárt öltözet viselése szükséges, vastag zokniba tűrjük be a nadrágszárat
• kullancsriasztó szerek használata, ezekről a tudatos vásárló tesztjét érdemes elolvasni
• alapos testvizsgálat kirándulás után
• a bőrbe fúródott kullancsot tilos kenegetni, a tövéhez minél közelebb megfogva ki kell tépni

Arról szó sincs, hogy télen biztonságban lennénk.:

"Aktivitásuk enyhe teleken is megfigyelhető, ami gyorsabb életciklust eredményezhet. Első alkalommal a 2006/07 igen enyhe telén végzett vizsgálatsorozatban demonstrálták német kutatók, hogy az Ix. ricinus aktivitása és táplálékkereső viselkedése akár egész télen át megfigyelhető"

Hazai pontos előfordulási helyeikről nincs hiteles térkép, elsősorban északon, nyugaton és a Balaton környékén koncentrálódnak. Nem csak erdőben, városi parkokban is élnek, pl. Budapesten a Margitsziget is kullancsok élőhelye. Mivel könnyen kiszáradnak, kánikulában a szikes Hortobágy közepén talán békén hagynak minket. Ugyanez a nedvesség és melegkedvelő hajlam miatt tavasszal és ősszel a legaktívabbak, tehát most.

Akinek saját területe van, tartson rendet, nyírja a füvet. A népi megfigyelés, és kikérdezésekre alapuló kutatások szerint a baromfi, gyöngytyúk kullancsmentesíti a területet, két különböző területen végzett kutatási eredményem szerint ez így van. Hivatalos információ nincs erről az összefüggésről.