Minden igényes kerttulajdonos rémálmai a következő fajok, ráadásul ha a szomszédot nem érdekli, vagy fel se ismeri, küzdelmünk nagyjából hiábavaló. Sőt, előfordul napjainkig a direkt telepítés is, holott vannak őshonos alternatívák.
A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X. 18) Kormányrendeletben felsorolt, A Natura 2000 területeken előforduló közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeket veszélyeztető lágy- és fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok közül azokat vettük most elő, amelyek a kerttulajdonosokat érintik. A teljes lista:
- akác Robinia pseudo-acacia
- amerikai kőris Fraxinus americana
- bálványfa Ailanthus altissima
- keskenylevelű ezüstfa Elaeagnus angustifolia
- fekete fenyő Pinus nigra
- erdei fenyő Pinus silvestris
- gyalogakác Amorpha fruticosa
- kései meggy Prunus serotina
- zöld juhar Acer negundo
- amerikai alkörmös Phytolacca americana
- japánkeserűfű fajok Fallopia spp.
- kanadai aranyvessző Solidago canadensis és magas aranyvessző Solidago gigantea
- parlagfű Ambrosia artemisifolia
- selyemkóró Asclepias syriaca
- süntök Echinocystis lobata
Fogalmak
"A biológiai invázió egy nem őshonos (idegen) faj terjedését jelenti. Habár az özönnövények sokszor okoznak természetvédelmi és esetenként gazdasági (főként mezőgazdasági) kárt, ennek a definíciónak nem része a faj negatív hatása. Őshonosnak azokat a fajokat tekintjük, amelyek az adott területen emberi közreműködés nélkül is előfordulnának. Az ember elősegítheti az idegen növényfajok megjelenését közvetlenül – véletlen behurcolásukkal vagy szándékos betelepítésükkel – vagy közvetve, például megfelelő élőhelyet teremtve számukra. Az emberi tevékenység szerepét a fajok terjedésében esetenként nem könnyű bizonyítani. Ezért Európában őshonosnak szokás tekinteni azokat a fajokat, amelyek a jégkorszakot helyben túlélték, vagy már a neolitikum előtt visszatelepedtek." via
Miért kell irtani? És hogyan?
Mert ha hagyjuk, tíz év múlva mindent ezek fognak eluralni és ezzel nem csak a biodiverzitást nyírják ki, mint a végtelen vetések, hanem ezeknek a növényeknek többségében még gazdasági hasznuk sincs, vagy jelentéktelen az a haszon, nettó gyomok, amelyektől évtizedekkel ezelőtt ilyen-olyan hasznot reméltek, de az ötletek befuccsoltak, a növények meg itt maradtak és kiszorítják az bevált értékes fajokat.
Irtásuk többnyire nehézkes, ami nem véletlen, brutális mértékű terjedésük oka és záloga a sikeres és szívós felépítés. Mechanikai módszerekkel küzdve kemény meló elé nézünk, például a bálványfa esetében nyolc egymás követő évben elvégzett sarjleverés, illetve szárzúzás sem vezetett az állomány elpusztulásához, a gyűrűzés is hasztalan.
Nagyjából a teljes szervezet kiásása, elégetése és talajcsere ami megoldja ezek kipusztítását, de ezzel mindent kipusztítunk, nem csak az invazív férget, így nem minden esetben megoldás.
Többnyire ami működik, az a kémiai irtás, ettől egyesek tartanak és feltétlenül szakember segítségével kell végezni. A biológiai módszerek -egy természetes közegében kialakult ellenség betelepítése-komplikáltak és kiskert mértékben nem opció.
Amerikai karmazsinbogyó (amerikai alkörmös)(Ph. americana L.) és kínai alkörmös (Ph. esculenta Van Hutte)
Festőnövényként és dísznövényként került Európába, majd kiderült róla, hogy mérgező, így gazdasági jelentősége megszűnt.
"Tömegesen elszaporodhat kissé bolygatott természetes élőhelyeken is. Homoki gyepekben árnyalásával elnyomja az őshonos fajokat, a legkülönbözőbb típusú erdőtársulásokba behatolva jelenléte csökkenti az adott terület természetvédelmi értékét. Mivel tájhasználat következtében mindenhol van bizonyos mértékű zavarás, a faj további jelentős térfoglalásával kell számolni." via
Rendszeres kaszálással egész jól lehet pusztítani.
Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca)
A vaddohány egy Észak-Amerikában őshonos növény, Magyarországon a 17. században már jelen volt, ipari növényként a 19. századtól próbálták hasznosítani, sikertelenül. A növény azóta elterjedt, és egyre jobban eluralkodik a sík, elsősorban homokos talajú tájakon. Eredeti lakóhelyén a pompás királylepke életében fontos szerepet töltenek be a selyemkórók, Magyarországon nem él pompás királylepke.
A termés szálai felhasználhatók hőszigetelő töltőanyagként, ezzel kapcsolatban tavaly folytattunk egy átfogó kísérletet, a linken mindent megtaláltok róla.
Brutálisan sikeres faj, mélyre nyúló gyöktörzsei miatt szinte kiirthatatlan, személyesen én is ezzel szórakoztatom magam a legelőn. Célzott vegyszeres irtással kezelték már sikeresen.
Keserűfű fajok
Földben messze nyúló rizómái és vízparti elterjedése miatt nehéz irtani, friss hajtásai rebarbarához hasonlatosan felhasználhatók, ehetők.
"Az eredeti növényzet kiszorításával csökkentik a növényi, és ezen keresztül az állati sokféleséget, így gyakorlatilag a teljes biodiverzitást súlyosan károsítják. Visszaszorításuk, különösen a vegyszeresen nem vagy csak korlátozottan kezelhető természetközeli, víz menti élőhelyeken rendkívül nehéz és költséges." via
Aranyvessző fajok
"Az elözönlött gyepterületeken az aranyvessző-maradványok őszi–tél végi szárzúzását követő tárcsázása, az azt követő rendszeres kaszálása a terület kezelésének megfelelő tervezése mellett javasolt (Botta-Dukát és Dancza 2004)."
Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis L.)
"Hazai erdészeti alkalmazása a XX. sz. elejétől kezdődött. A gyakorlati tapasztalatok és kísérleti telepítések során kiválóan alkalmas volt a Homokfásítási programban való alkalmazásra, ezért egészen az 1960-as évek végéig többfelé ültették (elsősorban csak alacsony, 30%-ot nem meghaladó részarányú elegyfaként), telepítését javasolták. Még szikfásítási kísérletekbe is bevonták, azonban a fafaj itt már nem volt sikeres. Ezt követően a fafaj erdészeti jelentősége visszaesett, gyakorlatilag nem telepítették erdőterületre, elsősorban a faanyag piaci helyzete miatt. A 2000-es évekre azonban kiváló sarjadzó és terjedő képessége miatt a korábban ültetett állományokból terjedve már erdészeti-természetvédelmi problémákat okozott. Ez a folyamat azóta erősödik, magjait főleg madarak terjesztik, irtása pedig az erős sarjadzás miatt nehéz (KORDA 2018)." via
Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle)
"Igen jól sarjadzik, képes gyökér, gyökfő és tuskósarjak létrehozására is, különösen valamilyen zavarás (pl. fagy, tűz, mechanikai sérülés) esetén, tömegesen hozza ezeket létre, amelyekkel nagy kiterjedésű sarjtelepeket képez. Egy német vizsgálat kimutatta, hogy városi környezetben (Hannoverben), 21 csemete visszavágása a következő évben 551 db sarj keletkezésével járt, amelyek 69 %-a volt gyökérsarj, 31 %-a pedig tuskósarj. Ugyanitt egy évvel később a sarjak száma már elérte a 722 db-ot. (KOWARIK 2007)" via
Ahogy a bevezetőben is írtuk, irtása rendkívül nehézkes, sok kerttulajdonos küzd vele, biokertben nagyjából reménytelen vállalkozás.
Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)
Remélhetőleg nem kell bemutatni, a parlagfű pollene jelentős allergén, bár egyesek tudományosan nem bizonyított gyógyhatása miatt fogyasztják, a növény patkánykísérletben vesekárosodásra utaló jeleket mutatott az alanyokon.
Irtása kötelező, szerencsére kaszálással hatékonyan végezhető.
