Etikus sikermellény IV: Miből lehet környezettudatosan varrni?

Elég lassan jutott a mellényem a célegyenesbe, mert a fantasztikusan jónak tűnő, környezettudatos megoldás befuccsolt, így B terv után kellett néznem.

A cikk végén ott van minden előzmény, a projekt ott tart, hogy össze kell rakni a mellényt. Etikusan, környezettudatosan de kénytelen leszek venni valamit, mert annyira azért nem vagyok alapos, hogy vízlepergető szövetet gyártsak a fogaimmal a kutyáim kifésült szőréből.

Ami nem működik: a használt mellény

Az volt az alapötlet, hogy veszek egy jó minőségű, vékonyabb kivitelű használt mellényt, és beleokosítom a vaddohány-töltetű bélésem.

Nem kaptam megfelelőt. Ócskát nem akartam, mert az az elv, hogy az öröklétnek készül a mellény, jó minőségből meg nem kaptam méretet, vagy észszerű áron megfelelőt. Egy hónapot adtam a keresésnek, letelt, elengedtem a megoldást.

Ez sajnos varrástechnológiailag is megnehezíti az ügyet, nem nekem, de kezdő varrónőknek nem való a pufimellény varrása a nulláról. Igyekezni fogok egy egyszerűbb technológia mentén megoldani a terméket, haladóknak hasznos lesz.

Hol vegyek környezettudatos méterárut?

Végül gyárihibás maradékokat vásároltam és a saját gyártásom maradékait is felhasználtam, amit lehetett. Ilyen méterárukat értékesítő szaküzlet számtalan van az országban, nem hirdetik erőből, hogy az bizony hibás és maradék, azért elég könnyen rá lehet jönni. A húzózár bontott egy régi kabátból.

Mivel a mellény alapanyagigénye 160 cm széles méteráruból a hossza, ami esetemben komoly 60 cm (eltekintünk a kapucnitól, a felhasználás jellege nem igényli) ezért ehhez bátran lehet hibás és maradék méteráruk között turkálni, ez a mellény a lehető legalkalmasabb termék az ilyen források kihasználására.