Ki a proli?
A kifejezés a latin prolatarius (vagyontalan polgár) szóból származik.
Köznyelvi jelentése a jó öreg szleng blog szerint:
(Gyakran ipari jellegű városban, annak lakótelepi övezeteiben élő) külső megjelenésében, gondolkodásmódjában, viselkedésében közönséges, igénytelen, szembetűnően műveletlen, mindezek következtében társadalmilag kedvezőtlen megítélésű, alacsony helyzetű személy.
A szó jelentésbővülés révén az ilyen személyekhez társított jellemvonásokkal rendelkező (kínosan igénytelen, faragatlan) cselekvés, fogalom jelzője is lehet.
Mit eszik a proli?
A prolik táplálkozási szokásairól nincsenek tanulmányok.
Hiába vannak alacsony iskolázottságú és alacsony jövedelmű prolik a világ minden országában szép számmal, a két említett információ alapján csoportba rendezésük - főleg ebben a térségben - rendkívül nehézkes lenne, hiszen vannak csendes mélyszegények, és Magyarországon jellemző a magasan képzett és magas jövedelmű zajos proli, akiket hiába vakartak ki a mocsokból, a mocskot nem lehet belőlük kivakarni. Az ő táplálkozási szokásaik valószínűleg nem egyeznek meg a lakótelepi kisbolt előtt hangoskodó, funkcionális analfabéta prolik étrendjével.
De ha ezt nem is tudjuk megoldani, nézzük meg, mit esznek az alacsony jövedelmű és alacsony iskolázottságú személyek, mert ebben a témában rengeteg tanulmány készült, túl nagy meglepetést egyik sem fog okozni.
Mit esznek és mit nem esznek az alacsony társadalmi státuszú személyek?
Egy tanulmány az Egyesült Államok lakosságának cukorbevitelét vizsgálta. A vizsgálatban a friss élelmiszerekben természetes módon jelenlévő cukrokat - pl. gyümölcsök- NEM vették figyelembe, kizárólag a hozzáadott finomított cukrok - kristálycukor, kukoricaszirup, hozzáadott fruktóz, juharszirup, malátaszirup- mennyiségét. Arra a következtetésre jutottak, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű és alacsonyabb jövedelemmel rendelkező személyek jobban kitettek a magas hozzáadott cukortartalommal rendelkező étrendnek.
Egy brit, alacsony jövedelmű fiatalok és fiatal felnőttek hozzáadott cukorbevitelét (kivéve tejtermékek) vizsgáló felmérés arra jutott, hogy az iskolát 16 éves korukban befejező férfiak több cukrot fogyasztottak, mint a tanulmányaikat 18 éves korukban befejezők. Nők esetében nem mutattak ki ilyen összefüggést.
Egy Egyesült Államokban végzett készített tanulmány nem mutatott ki szignifikáns összefüggést az alanyok iskolai végzettsége, jövedelme és egyes feldolgozott élelmiszerek fogyasztása között. A tanulmány kifejezetten a szervetlen foszfáttartalmú adalékanyagokat vizsgálta, amelyeket feldolgozott húsipari termékek, felvágottak készítésénél is használnak.
Egy átfogó brit felmérés szerint az élelmiszerre többet költő réteg nagyobb arányban fedezi kalóriaszükségleteit zöldségekből és gyümölcsökből, és kisebb arányban feldolgozott élelmiszerekből a kevesebbet költő csoporthoz képest. Nyilvánvaló Kapitány arra is jár.
A végtelenségig lehet folytatni a sort és a tanulmányokat, az alacsony iskolázottság és alacsony jövedelem a legjobb esetben is minőségi éhezéshez vezet a fejlett világban.
Ez pedig egy szívküldi szívesen.:
