A joghurt egy élőflórás savanyú tej/tejszín, amelyet megfelelően előkészített és hőkezelt tejből, tejszínből, speciális mikrobatenyészetek, illetve probiotikus mikrobatörzsek hozzáadásával, savanyítással (pH-csökkentés) és alvasztással állítottak elő. A joghurt a Streptococcus salivarius subsp. thermophilus és Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus meghatározott arányú szimbiotikus tenyészete. via
Két lehetőség van. Először is a felforralt házi tejet kézmelegre lehűtöm (ha forrón állok neki, a kis joghurtkészítő melósok mind meghalnak).
- Nagyon egyszerű, kicsit kockázatosabb lehetőség: fogom a kedvenc natúr joghurtom és egy befőttes üvegbe öntött langyos tejbe rakok belőle egy evőkanállal.
- Veszek egy tasak joghurtkultúrát (pl. az MTKI-tól) és azzal oltom be a langyos tejem.
A folytatás ugyanaz, a joghurt 42 C fokon készül, így ezen a hőmérsékleten (fűtőtest közelében, sütőben lehet a legjobban belőni) lazán lefedve hagyom. 24 óra alatt készül el, utána 4 C fokos hűtőben, lezárva, napokig tárolható. A kész termékből félretett joghurttal oltom be a következő adagot. Állítólag ezzel a módszerrel kifúj a kultúra, nem vettem észre ilyesmit több hónapos utánoltogatás után.
A kedvenc joghurt néha nem működik, a tej megalszik, nem pedig joghurt lesz belőle, valószínűleg nem sok élet volt már a felhasznált alapanyagban. Ez annyiból lehet mégis jó megoldás, mert a különböző kultúrák különböző állagot készítenek és ki mit szeret, nagyjából azt - nyúlós/törős, melyik kultúra milyen - kapja tőle a házi tejben is.
A házi joghurt meghökkentően krémes, teljesen más élmény egy teljes, zsíros, ízletes tejből készített joghurt.
A képen házi bodzalekvárral, ami így készül, most van szezonja!
