- Címkék:
- lazac
- mibajomsorozat
Sorozatunk korábbi részei a linken (császárfa).
Már megint a zabálás
1980 óta a lazacfogyasztás megháromszorozódott, az éves fogyasztás 2 millió tonna körül tart (összehasonlításképpen szarvasmarha 70 millió tonna). Ennek 69%-a akvakultúrás tenyésztésből származik. A vízbe süllyesztett ketrecekben folytatott lazactenyésztés a hatvanas években kezdődött Norvégiában, napjainkban Skócia, Írország, Faroe szigetek, Kanada, USA, Chile, Ausztrália, Új-Zéland és Spanyolország partjainál folyik ilyen típusú termelés.
Mi a baja?
A termék előállításának körülményei nincsenek összhangban a végtermék árával, és presztízsével. Egy nyomorult és szűkös körülmények között tartott, táppal etetett, a tartásmód miatt támadó betegségekre gyógyszerekkel kezelt haszonállat húsa nem egyenlő a hatalmas utakat megtevő gyönyörű vadállat húsával. És ez a legkisebb baj, mert bár az vagy, amit megeszel, de az a te bajod (meg az egészségügyé, de ebbe ne bonyolódjunk bele)
FCR és fehérje
A sokszor hivatkozott takarmány konverziós arány (FCR) (bevitt táp tömege: az állatból kivett termék tömege) nem túl pontos mérőszám, az pontosabb, hogy egy haszonállat mennyi fehérjét készít a bevitt fehérjéből. A linken olvasható cikkből átemelt táblázatból kiírt számok azt jelentik, hogy 100 g takarmányban bevitt fehérje hány gramm fehérje lesz a jószágban. Pl. 100 g fehérje a takarmányban 13 g fehérje a marhahúsban az 13.
A lazac nagyon jól áll a versenyben, de a csirke jóval megelőzi.
- Szarvasmarha 13
- Ponty 15
- Pangasius 17
- Sertés 21
- Atlanti lazac 28
- Csirke 37
A lazac tápot eszik
Etetni kell, hiszen pont úgy él, mint egy hízósertés, az akvakultúrában nevelt atlanti lazac NEM vadállat. Bár az iparág egyre kevésbé épít apróhalból készült tápra és olajra, hanem szójával és gabonával etetik a halakat (Norvégiában már 75%-ban szárazföldön termelt alapanyagokból készült tápot esznek), attól még emberi élelmezésre alkalmas alapanyagot emészt fel, és készít belőle sokkal kevesebb kalóriát, mint amit bevitt a takarmányból (Az atlanti lazac a bevitt kalória negyedét adja tovább a fogyasztónak, ezzel nagyon hatékony, csak a csirke hatékonyabb nála picivel). Persze, a lazac finomabb, mint a kukorica, csak mintha éppen túlnépesednénk.
A GMO szóján, kukoricán külön lehet aggódni, de ezek termesztésének és etetésének hatása nem bizonyított, így tényleg csak aggódni lehet rajta.
A lazacfarmok környezeti hatása
A farmok több ponton avatkoznak be az élővilágba. A táp és az ürülék kiszóródik, a ragadozók távoltartására alkalmazott módszerek (háló, hang) is kihatnak, akár nagyobb távolságra- A cetek például különösen érzékenyek a hangokra, egy tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy kardszárnyú delfinek kifejezetten elkerülik a lazacfarmokon használatos akusztikus védőeszközök hangját, ezzel vándorlási útvonalukat is megváltoztatva.
A kilógó lazacok ha részei a ketrecek körüli élővilágnak, ha nem, mindenképpen problémásak, és nem csak a tenyésztő vesztesége miatt. Kiszoríthatnak őshonos fajokat, és mivel a tenyésztett lazac egy másik fajjá alakult az évtizedek alatt, veszélyeztetik a vad állomány tisztaságát, és élősködőket terjesztenek. A tenyésztett faj ugyan kevésbé agresszív, de gyorsabban nő, mint a vad, és ezzel juthat előnyhöz természetes környezetben.
A ketrecekből kihulló táplálék és ürülék csökkenti a biodiverzitást a ketrecek alatti fenéken, mert ez az extra táplálék egyes fajoknak jobban kedvez, mint másoknak.
